Egy ideje kísérletezek már, hogy megtaláljam az ideális túraételt. Szendvicset nem állhatom (pedig a gyerekkori kirándulások alkalmával a napsütötte Trabantban & parkolóban fogyasztott rántott húsos zsömlék aktívan kísérnek még), így az évek alatt kialakult már egy kvázi megszokott menü.
Jobbára húst, tojást, banánt, diákcsemegét, olykor fehérjeszeletet dobozolok. Néha a természetben sütök ezt–azt, kedvtől & távtól függ.
Ugyanakkor szeretek kísérletezgetni, így egy ideje a házi müzliszelet különböző verzióival múlatom az időmet túrák előtti estéken.
A müzliszelet a kedvenc típusú konyhai kreatívkodásom; érzéssel kell készíteni, nem szükséges a receptet követve, mindent grammra mérni.
A recept, ahogy épp csinálom:
Hozzávalók
- fél kiló földimogyoró (lehet sós, sótlan)
- 2-3 banán
- negyed kiló aszalt szilva
- 10-20 deka zab
- marék mogyoró/kesudió
- marék tökmag
- egy-két kanál méz
- ízlés szerint só
Elkészítés
- a földimogyorót aprítóban ledarálom
- hozzáadom a banánokat & a szilvát s tovább darálom; ez a hármas adja a müzli alapját, ha nem áll össze, hozzácsorgatom a mézet
- a fenti “tésztába” elkezdek fokozatosan hozzáadni annyi zabot, amennyit felszív majd alaposan összegyúrom
- a mogyorót/kesudiót & tökmagot vágódeszkán késsel durvára aprítom aztán beleszórom az összegyúrt egyvelegbe
- sütőpapírt teszek az öntöttvas serpenyőbe és a kész mixet beleteszem, alaposan elegyengetem
- előmelegített sütőben alacsony hőfokon addig sütöm, amíg száradni kezd
- serpenyőben hagyom kihűlni
- felvágom, dobozolom, eszem
- hűvös helyen tárolva úgy egy hétig eláll