Pilistől a Budai-hegységig, kilátás a Sóder-hegyről, a Kis-Szénásról és az Iváni-hegyről

Szívemben örök versenyben áll a sűrű, sejtelmes bükkös és a mészköves, ligetes-füves fenyves. Jobbára változó ki áll az élen, általában az, ahol épp járok.

Folytatván a Pilis-Budai-hegység határvidékének bejárását, most az utóbbi táj kapott egy újabb esélyt a bizonyításra.

A rövidke, olykor azonban meredek túra kevésbé forgalmas, ámde csodálatosan tűleveles, sziklás és kilátós (sic) terepet ível át.

Túrabeszámoló

Szöveges leírás

A kiindulópont Piliscsaba vasútállomás. Dél felé a kék négyzeten haladva igyekszünk a kék felé. Amint utóbbi délnyugatnak fordul rövidesen váltunk a kék kálvária jelzésre, hogy megmásszuk a 14 stációt. Innen már igazán közel található a domboldalban lapuló Gomba-szikla. Az ácsolt megfigyelőponttól érdemes leereszkedni és körbejárni, a másik oldalról más arcát mutatja ugyanis, ki szívet, ki az égnek néző patát vél benne felfedezni.
Néhány lélegzetvételnyi időre terül a Szent Ferenc tisztás szép esőbeállóval. Végéig követve a jelzést eljutunk az Ördögoltár-szikláig, mely korábban látott testvéréhez hasonlóan szintén dolomitképződmény. Környéken a fenyőfák sokszor meghajolva, esetleg egynél több vezérággal nőnek, tovább fokozva a meseszerű hatást.

Ugyan a jelzett túraút itt megszűnik, érdemes északnak, majd nyugatnak tartani a Sóder-hegy felé. Tökéletes fenyves, az összes ujjamat megnyaltam.

Hírdetés

Kora téli Nagy-hideg-hegy

A téli ködös, zúzmarás, havas idő sokak fejében amolyan macerás, túrázhatatlan periódusként él, amikor épeszű ember alaposan befűtött négy fal közt marad.

Mostani börzsönyi túránk legfőbb túrapontjával, mégis kimozdulásra biztatnám a kedves olvasókat.

A Nagy-hideg-hegyben a kilátás mellett azt kedvelem, hogy a térképet böngészve számos hosszabb-rövidebb útvonalon odajuthat az ember.
Királyrétről 15 kilométeres, 611 méter szintemelkedéses körrel is könnyen elérhető (térkép). Ide autóval, erdei vasúttal vagy busszal is eljuthatunk.

Mi Nógrádról indultunk és Magyarkútra értünk be. A mesés szakasz, amit most bemutatnék a Szénpataki erdészeti úttól (zöld négyzet) indul a Páfrány úton át egészen a célig.
Ahogy felkapaszkodtunk a kék körre a kék négyzeten át a köd úgy kezdte el felfújni magát, mint a hideggel dacoló macska, akinek bajszán, mint a tölgyek ágain, mégis megjelenni látszik a zúzmara fehére.

Miért bivakoljunk?

Szombat estét egy erdei bivakolással töltöttem. Rendben Bálint, de mi az a bivakolás?

“Bivouac” francia szó, melynek jelentése szabadtéri tábor.

Szűkebb értelemben ha védelem nélkül, tágabban, ha bivakzsákban, sátorban esetleg menedékházban vészeli át, tölti el az éjszakát az ember.
A megfogalmazásból érződik, hogy alapvetően két típusa van, amikor szükségből teszi a túrázó, vagy amikor kedvtelésből.

Nekem utóbbi régi vágyam, amit végül most sikerült teljesíteni. A tapasztalatszerzést tűztem ki legfőbb célomnak, így ennek megfelelően laza túrát szerveztem, jól ismert célhoz. Ez pedig Prédikálószék lett, ami relatív kényelmes, könnyen megközelíthető, szóval kézenfekvő választásnak tűnt (bár természetes vízvételi lehetőség épp nem akadt).

Pazar panorámák Nagykovácsi közelében

Ez a körtúra a nagykovácsi Községházánál kezdődik, ide is ér vissza. Hűvösvölgyből felszállva a 63-as buszra, a buszmegálló egyszerűen megközelíthető.

Ha egy rövid, családi túrára mennénk érdemes ellátogatnunk ide.

→ Táv: 11,01 km, emelkedés: 269 m, lejtés: 272 m.
→ Nehézség: a túra néhány kaptatót leszámítva néhány óra alatt könnyen teljesíthető.

A buszról leszállva rögvest kövessük a piros jelzést. Műúton, takaros házak közt kaptatunk északra, majd észak-nyugatra és hozzávetőleg másfél kilométer után a Nagy-Szénás fokozottan védett területére jutunk (innen az első állomásig követhetjük a Nagy-Szénás tanösvényt is).

A Szénás-hegycsoport fokozottan védett minősége nem véletlen; számos faj otthona, tölgyesekbe bükk, hárs és kőris vegyül, illetve bokorerdők és sziklagyepek festik zöldre a dolomitok zordját. Köztük igazán fontos a májusban virágzó pilisi len, mely a világon egyedül itt él. A tényt az Európa Tanács 1995-ben Európa Diploma adományozásával ismerte el.
Fauna szempontjából a gerinctelen a jelentős, leghíresebb pedig a fűrészlábú szöcske.

A piros jelzésről nyugati irányba térünk le a kékre, így egy meredek emelkedő után a Nagy-Szénás csúcsán járunk.

A körpanoráma mellett szembetűnik kopársága, mely természetesen legalább részben emberi kéz műve, mivel a tarvágások után az elmosott talaj nem nyújtott elegendő lehetőséget a fás szárú növényzet megtelepedéséhez.
Ha északi irányba állunk be, láthatjuk a Pilis- és a Visegrádi-hegység vonulatait, sőt igazán tiszta időben túlláthatunk a Kevélyeken is egészen a Mátráig. Keleti irányba fordulva utunk folytatása és Budai-hegység fővárosi csúcsai is látóterünkbe kerülnek. Ha déli irányban túlnézünk a falun, a testvércsúcsot, a Nagy-Kopaszt látjuk, míg nyugatra vetve tekintetünket a Szénások folytatását, a Kutya-hegyet.

Ha kinézelődtünk magunkat, ereszkedjünk le a kéken a nagy-szénási menedékház emlékművéhez. 1926-ban épült és pezsgő népszerűségnek örvendett egészen a II. világháborút követő államosításáig, melynek eredményeképp az állapota olyannyira romlott, hogy a a hetvenes évek végén elbontották. A szebb időkre egy emlékfal- és kő hívja fel a túrázok figyelmét.

Utunkat a kéken keleti, majd dél-keleti irányba folytatjuk. Amikor is a jelzés eléri a település határát néhány száz méteren belül, az adótoronytól bal kézre, a Felső-Zsíros-hegynél kialakított pihenőben, fenyvesekkel körbevéve padokra ülve elfogyaszthatjuk a magunkkal hozott elemózsiát.
Felkerekedve, még mindig a kéket követve, úgy 800 méter után érdemes 90 fokban balra fordulva letérni az útról, hogy megtekintsük az egykori drótkötélpályát, mely a pilisi szénbányászatot segítette 1950-től 19 éven keresztül.

Következő állomásunk kedvéért itt áttérünk az OKT-ról a kék háromszögre, ez vezet ugyanis az Alsó-Zsíros-hegyre és a Sziklás-hegyre.

A Zsíros-hegy erdősítése az 1930-as években kezdődött melynek hatására mára a dolomitok köves fehérét sűrű fenyvesek színesítik. A murvás-sziklás bércről mégis remek kilátásba gyönyörködhetünk a Pilisvörösvári-árok felé. Szemben, Pilisszántón túl a Boldog Özséb-kilátós Pilis-tető terpeszkedik, nyugatra Gerecse rögei láthatóak, míg észak-keletre a Kevélyek hívják fel magukra a figyelmet.

Visszatérünk a kékre és ha kedvünk tartja pecsételhetünk a Kéktúra Zsíros-hegyi állomásánál (OKTPH_67_1). Az OKT-t egészen addig követjük míg az a M szimbólummal jelzett Mária Útba nem torkollik. Ez hamarosan már Nagykovácsi utcáit járja és ezen érünk be a célba is.

Letöltés → itiner, GPS-track

Az útvonal letölthető.