Közép-dunántúli Piros – Zirc → Eplény, avagy első tapasztalatok egy többnapos túrával

Az idei évre – a járvány előtt – azt is terveztem, hogy több éjszakát töltök a szabadban, illetve idénre feladva a külföldet elkezdtem kész hazai túrákat, vándorutakat gyűjteni.

A címét egyébként annyiban módosítanám, hogy inkább az első kétnapos túráról van szó, amikor jelentősebb távot szerettem volna mindkét napon teljesíteni, miközben minden szükséges felszerelést, ételt-italt magammal hordok és erdőben hajtom álomra fejem.

A bejegyzés csapongó fókusza inkább a felkészülésről (felszerelés összeállítása, hasznossága) és a mentális, fizikai terhelésről fog szólni,

mintsem a KDP Zirc-Eplény bakonyi szakaszának bemutatásáról.

Ha az ember maga elé veszi a térképet láthatja, hogy a hivatalos utat követve ez úgy 75 km, talán 1600-1700 méter szintemelkedéssel (pontos számokra nem emlékszem). Eredetileg az odvaskői esőbeállónál terveztem éjszakázni, viszont az internet felhívta a figyelmemet a Szár-hegyi kilátóra.
Megérte a kitérőt? Abszolút.

A hétvége eredménye a GPS-ben bízva valamivel több, mint 94 km lett 2000+ méter szintemelkedéssel, amit 5+ km/ó sebességgel abszolváltam.

Strava link 1, 2.

Mit élveztem a legjobban?

Ismerem magam és a határaimat

Tisztában vagyok az mentális, fizikai erőnlétemmel; azaz tudtam mit és mennyit kell vinnem enni, inni, vagy milyen ruházat, derékalj, hálózsák biztosít kényelmes viseletet, relatív kényelmes és meleg alvást és természetesen mekkora távot tudok bejárni.

Derült elégedettséggel nyugtáztam, hogy izomzat szempontjából egyáltalán nem viselt meg a két nap, s bár korábban sérült bal térdem baj nélkül megugrotta a terhelést, az eddig kiválóan működő jobb némileg még most is tiltakozik. Feltételezem a fokozatosság elve sokat enyhített volna ezen, de az a gyengéknek való.

Hírdetés

Miért bivakoljunk?

Szombat estét egy erdei bivakolással töltöttem. Rendben Bálint, de mi az a bivakolás?

“Bivouac” francia szó, melynek jelentése szabadtéri tábor.

Szűkebb értelemben ha védelem nélkül, tágabban, ha bivakzsákban, sátorban esetleg menedékházban vészeli át, tölti el az éjszakát az ember.
A megfogalmazásból érződik, hogy alapvetően két típusa van, amikor szükségből teszi a túrázó, vagy amikor kedvtelésből.

Nekem utóbbi régi vágyam, amit végül most sikerült teljesíteni. A tapasztalatszerzést tűztem ki legfőbb célomnak, így ennek megfelelően laza túrát szerveztem, jól ismert célhoz. Ez pedig Prédikálószék lett, ami relatív kényelmes, könnyen megközelíthető, szóval kézenfekvő választásnak tűnt (bár természetes vízvételi lehetőség épp nem akadt).