A lát- és távcső az egyik olyan túrázási eszköz, amit keveseknél látok, pedig hasznos kiegészítője a természetjárásnak.
Miért is?
Ugyan első körben magam is minden másféle felszerelés kikutatásával és megvásárlásával töltöttem, azért hamar rájöttem milyen hasznos volna egy kicsivel messzebb látni.
- Megfigyelni a természetet – számos kedves élményem kötődik vadállatok fürkészéséhez.
Hirtelen néhány: álltam már gímszarvas mögött Koppány-nyergen, vagy bámult rám egy kis rudlinyi őz, mint villódzó autóra a pátyi Főkúti Parkerdőben (hogy aztán fehér feneküket villogtatva elszaladjanak), de távcsövön figyeltem fel-lefelé mászó csuszkákat, vízszintes ágon kopácsoló fakopáncsokat, vagy legutóbb mélázó muflonokat.
A sor végtelen, az élmény felbecsülhetetlen. - Orientáció, tájékozódás – szuperül segít összekötni a pontokat, a fizikai térképet mentálissá konvertálni.
Nemrégiben, a Zajnát-tetőn állva néztem körbe és segített nem csak a Meszes-hegyet, de a Dévényi Antal-kilátót is pontosan beazonosítani (lásd ott lehet vs ott van).
Látcső vagy távcső, melyiket válasszam?
A következő néhány bekezdés egy lelkes laikus összefoglalója lesz, közérthetően támpontot nyújtani. Főként a saját vásárlásom előtti internetes olvasgatás összefoglalója.
Távcső
Talán így fogható meg legjobban; a prizmás binokulár (távcső) egy sor lencsét, prizmát használ, hogy nagyított képet adjon távoli emberekről, helyekről vagy tárgyakról.
- Előnyei: Jobban kihasználja az evolúció adta két szemet; tágabb látószöggel és kényelmesebb megfigyelést tesz lehetővé.
- Hátrányai: Nehezebb, több helyet foglal és drágább. Némi gyakorlat szükséges a fókusz és élesség beállításához.
Látcső
Nagyon leegyszerűsítve? Tulajdonképp egy fél távcső.
- Előnyei: jóval könnyebb, kisebb, élessége könnyebben és legfőképp gyorsabban beállítható. Tájékozódási célokra tökéletesen elég. Általában olcsóbb, vagy legalábbis jobb minőséget vehetünk azonos árú távcsőhöz képest.
- Hátrányai: Szemünk gyorsabban elfárad (hiszen csak egyiket használjuk), ezáltal hosszan tartó megfigyelésre kevésbé alkalmas. Kisebb látószöggel rendelkezik, mint az amúgy azonos tulajdonsággal rendelkező vetélytársai.
Melyiket válasszam?
Saját tapasztalataim alapján (mindkettő megoldást használtam) számomra a távcső jobb felhasználói élményt adott a fent említett célokra.
Amíg sikeresen elhagytam, egy Vortex Solo 8×25-ös látcsövet használtam. Az elmúlt két plusz éve pedig egy decathlon Solognac 500-as 8×42-es távcsővel járom az erdőt.
Mire figyeljek még?
- Nagyítás. A távcső leírására használt számpár első felét mutatja. Egy 8×42-es esetében az jelenti, hogy a szabad szemű megfigyeléshez lépest nyolcszorosára nagyítja a megfigyelt tárgyat.
Túrázás és alkalmankénti vadvilág-megfigyeléshez leginkább 8-as, 10-es nagyítás ajánlott (bár utóbbinál a kéz önkéntelen remegése már jelentősen ronthatja az élményt). Természetesen távcsövek szélesebb spektrumban is kaphatóak, a változtatható nagyítású távcsövek – hasonlóan a fényképezőgépek objektívjaihoz képest – általánosságban szólva rosszabb élességű képet produkálnak. - Objektív átmérője. Ez a már említett számpár második tagja. Minél nagyobb, annál több fényt enged be és annál alkalmasabb romló, mondjuk szürkületi fényviszonyok közti használatra.
- Látószög. Ökölszabályként minél nagyobb nagyítású az eszközünk, annál kisebb területet látunk be. Ettől függetlenül azonos nagyítású termékek közt a magasabb minőségűek valamelyest jobban szerepelnek ebben a tekintetben is.
A szűk látószög nehezebbé teszi egy-egy tárgy megtalálását, ugyanakkor nagyobbá teszi őket. - Kilépő pupilla. Ismét az egyszerűség kedvéért, minél magasabb értékű, annál fényesebb képet ad.
Kiszámítása a következő, a objektív átmerőjét osszuk el a nagyítással. Tehát 8×42 esetén 42/8=5.25. Napközben átlagosan az emberi pupilla 2 mm, míg rossz fényviszonyok közt akár 7 mm körül is mozoghat.
Ennek értelében 5+ körül hajnalban, szürkületben is relatív jól használható távcsövet kapunk. - Bevonatok. Ezek célja csillogás és fényvisszaverődés csökkentése, a fényátengedés és kontraszt növelése, így pedig a színek életszerűségét és a látott kép élességet is növelik.
Bevett típusok komplexitás tekintetében emelkedő sorrendben az angol kifejezéseknek megfelelően: coated (bevont), multi-coated (többszörösen vagy több helyen bevont) és fully multi-coated (mindenhol többszörösen bevont). - Prizmák. Szerepük kiemelkedő, hiszen nélkülük fordított képet látnánk. Felépítés szerint kétféle távcsövet különböztetünk meg; tetőéleset és Porro prizmásat. Utóbbi kompaktabb felépítésű (és előállítása miatt drágább), utóbbi jellemzően a “klasszikus” kinézetű, eltolt szerkezetűt eredményezi.
Anyaghasználat szempontjából a BAK4 képviseli a jobb minőséget a prizmák közt, míg a B7 az olcsóbb árkategóriában kerül felhasználásra. - Víz- és porállóság. Lehetőség szerint víz- és porálló és páramentes verziót válasszunk (figyeljünk a vízálló és vízhatlan közti különbségekre). A páramentességet általában a távcső szigetelésével és a belső részek nitrogénnel vagy argonnal való megtöltésével érik el.
- Méret és súly. Kompakt Ahol az objektív mérete 30mm vagy kisebb (például 8×25, 10×28 stb.), közepes objektív mérete 30mm-40mm közt (tehát 10×30 stb.) vagy teljes méretűek ahol az objektív mérete meghaladja a 40mm-t (8×42 stb.).
Fontossága attól is függ milyen hosszan tervezzük használatát. Ennek megfelelően a drágább modellek alumínium- vagy magnéziumötvözettel, olcsóbbak polikarbonát testtel készülnek.
Bálint túrázik 