A téli ködös, zúzmarás, havas idő sokak fejében amolyan macerás, túrázhatatlan periódusként él, amikor épeszű ember alaposan befűtött négy fal közt marad.
Mostani börzsönyi túránk legfőbb túrapontjával, mégis kimozdulásra biztatnám a kedves olvasókat.
A Nagy-hideg-hegyben a kilátás mellett azt kedvelem, hogy a térképet böngészve számos hosszabb-rövidebb útvonalon odajuthat az ember.
Királyrétről 15 kilométeres, 611 méter szintemelkedéses körrel is könnyen elérhető (térkép). Ide autóval, erdei vasúttal vagy busszal is eljuthatunk.
Mi Nógrádról indultunk és Magyarkútra értünk be. A mesés szakasz, amit most bemutatnék a Szénpataki erdészeti úttól (zöld négyzet) indul a Páfrány úton át egészen a célig.
Ahogy felkapaszkodtunk a kék körre a kék négyzeten át a köd úgy kezdte el felfújni magát, mint a hideggel dacoló macska, akinek bajszán, mint a tölgyek ágain, mégis megjelenni látszik a zúzmara fehére.
Felfelé szinte méterenként változott a táj, egyre jobban gombolta be ropogósra keményített fehér ingét. Börzsöny tavaszi zöld ruhája helyett ünneplőjében teljesen más, talán elegánsabb oldalát mutatta.
A szebbnél szebb részek, letudva a már említett Páfrány utat, a Rakodó-nyeregtől nyugatra a turistaházig, mint fegyelmezett színészek léptek rendezett sorban a színpadra.
Mielőtt a turistaházhoz értünk megnéztük a sífelvonót és a csúcskövet is.
Felérve jobb alternatíva híján rendeltünk néhány palacsintát, topogva ettünk szendvicset főztünk kávét és teát, majd folytattuk utunkat.
Azért a kerek egészhez hozzátartozik, hogy havas csodavilág után a déli oldalon nagyjából végig sarat dagasztottunk.
Bálint túrázik 
Nagyon szép ez a párás téli táj, de nincs nagyon hideg es csontig hatoló érzés?
KedvelésKedvelés
Ha az ember mozog, nincs. Miután megálltunk a turistaháznál azért aprózni kellett. 🙂
KedvelésKedvelés